top of page
Videók, interjúk, beszélgetések és előadások a Marosvásárhelyi Rádiótól
A Marosvásárhelyi Rádió, Erdély kiemelkedő magyar nyelvű rádiója, megalakulása óta létfontosságú hír-, kultúra- és szórakozási forrás a magyar ajkú közösség számára. A Marosvásárhelyről sugárzó állomás büszke arra, hogy változatos, különböző érdeklődési köröket és korosztályokat kielégítő műsorokat kínál. A Marosvásárhelyi Rádió a befolyásos személyiségekkel készített mélyinterjúktól az aktuális témákról szóló izgalmas beszélgetésekig gondoskodik arról, hogy hallgatói tájékozottak maradjanak és kapcsolatban maradjanak örökségükkel.
A Marosvásárhelyi Rádió a hírek és talkshow mellett ismeretterjesztő előadásairól és kulturális tartalmairól is ismert, amelyek az erdélyi magyarság gazdag történelmét és hagyományait világítják meg. Az állomás elkötelezettsége a minőségi műsorok mellett és a közönség kiszolgálása iránti elkötelezettsége megszilárdította hírnevét a régióban, mint megbízható és dédelgetett intézmény. Legyen szó lebilincselő videóiról, elgondolkodtató interjúiról vagy élénk beszélgetéseiről, a Marosvásárhelyi Rádió továbbra is meghatározó szerepet tölt be a magyar kultúra és nyelv megőrzésében és népszerűsítésében.
Erdélyi Mesélő Kastélyok
Először voltak a várak, mert a hazát, a családot, az életet védeni kellett. Közben épültek a templomok, mert a hitet és a reményt, a szeretetet és a jóságot ápolni kellett. Később megjelentek a kastélyok, amelyek nem akármilyen kultúrát teremtettek. Erdélyben a kastélyokban állítottak először karácsonyfát és hoztak létre magánkönyvtárakat. Erdélyi kastélyok – romos állapotban vagy megújítva – európaiságunk kikezdhetetlen bizonyítékai, ezeréves földrészalakító történelmünk megmaradt dokumentumai.
Bonchida és Gernyeszeg, Marosvécs és Paszmos, Aranyosgerend és Kálnok, mind-mind történelmünk, kultúránk alapkövei, ahol miniszterek és mecénások születtek, iskola- és templomépítő patrónusok éltek; erdélyi emlékhelyek, ahol irodalom és tudomány támogatása által épült egy országrész, egy különleges és szép világ: Erdély. Ezt pedig nem szabad feledésben hagyni.
Bonchida és Gernyeszeg, Marosvécs és Paszmos, Aranyosgerend és Kálnok, mind-mind történelmünk, kultúránk alapkövei, ahol miniszterek és mecénások születtek, iskola- és templomépítő patrónusok éltek; erdélyi emlékhelyek, ahol irodalom és tudomány támogatása által épült egy országrész, egy különleges és szép világ: Erdély. Ezt pedig nem szabad feledésben hagyni.
Fejedelmek Kora Erdélyben
A megnevezés leírásában, kiejtésében benne van erdélyiségünk igazi értéke, büszke felvállalása annak a másfél évszázadnak, amikor mi voltunk a magyar haza és a magyar nemzet továbbéltetői. Amikor Buda eleste után, Kelet és Nyugat határánál háromfelé szakadt a középkori nagyhatalom, akkor százötven évig Erdély volt a Kárpát-medence történelmi küldetése, és azt nevezik erdélyi fejedelemségnek, amely egy királylány fiával, János Zsigmonddal kezdődik, és egy másik nagy történelmi személyiséggel, II. Rákóczi Ferenccel végződik. Kettőjük közötti időben itt akkor tündérkertté varázsolták a Keleti- és Déli-Kárpátok által átkarolt országrészt. És mindez nem mese, hanem egy kemény, küzdelmes időszak békés, gazdag krónikája, olyan nevekkel, mint Báthory István lengyel király, Bocskai István hajdútánca, Bethlen Gábor iskolaalapítása, I. Rákóczi György Biblia- és könyvkiadása. Soha nem élt olyan békességben ezen a tájon a három elismert nemzet: magyar, szász, székely, és a megtűrt románság, mint az erdélyi fejedelemség korában. Gazdag és szép idő volt az itt a Kárpátok ölében, illik ezt minden itt élőnek ismerni…
Kőbe Zárt Múltunk
Múltunkat, történelmünket testesítik meg a műemlékek. Nyitott, kőbe zárt történelmet jelentenek. Sorsuk, akár a mienk. A diktatúra alatt, amikor tilos és büntetendő volt magyarságunkra emlékezni, akkor a műemlékek is sorvadásnak indultak. Ólakká, téesz-istálókká változtatták őket, tehetségtelen rendezők történelemhamisító filmjeinek díszleteivé váltak, mint például az erdélyi Versailles, a bonchidai Bánffy-kastély. Kövekbe zárt életeket őriznek, és egy nemzet életét jelentik. Gondoznunk, ápolnunk kell őket, azért hogy – a zord időket átvészelve, az olykor még eléggé kíméletlen jelenben is – megint csak a régi szépségükben pompázzanak.
Adásunk voltaképpen épp ezt a célt szolgálja. Felhívja figyelmünket az ismert vagy a már feledésbe merült műemlékeinkre, azzal a nem is titkolt céllal, hogy új életre keltsük a múlt erős kő-gyökereit, melyekből jelenünk, és a jövőnk is táplálkozik majd. Erdélyi műemlékek, régi épületek, várak, kastélyok, templomok: a magyar történelmünk, és a múltunk őrzői. Azok a helyek, ahol a városok, falvak magyar lakói éltek, dolgoztak, gyermekeket neveltek. Vérük árán védték Erdély földjét a betolakodó ellenséggel szemben.
Erdélyi műemlékek: nem más mint az ittlétünk. Az erdélyi magyar építészet, művészet hirdetői. Az erdélyi magyar kultúra fellegvárai voltak. Sajnos, egyre több helyen már csak ezek az épített emlékek hitelesítik az erdélyi magyarság, az őslakosság ottlétét, és az építő-fejlesztő jelenlétet. Ezek az építmények a történelmünk tanúságtevői. Ránk hagyott, és épített örökségünk… Megcáfolnak minden történelem hamisítást, mondvacsinált történelmi legendát. Őslakósok vagyunk ezen a földön, és ezt hirdetik az enyészetig, megcáfolhatatlanul ezek az épületek. Olyan fontos lenne ismernünk a régi időket, múltunkat, őseinket hirdető, kőbe-téglába-fába vésett emlékeinket. Óvjuk őket, vigyázzuk és gondozzuk őket. Beszéljünk, meséljünk róluk, adjuk tovább az utánunk jövőknek mindazt, amiről tanúskodnak…
Adásunk voltaképpen épp ezt a célt szolgálja. Felhívja figyelmünket az ismert vagy a már feledésbe merült műemlékeinkre, azzal a nem is titkolt céllal, hogy új életre keltsük a múlt erős kő-gyökereit, melyekből jelenünk, és a jövőnk is táplálkozik majd. Erdélyi műemlékek, régi épületek, várak, kastélyok, templomok: a magyar történelmünk, és a múltunk őrzői. Azok a helyek, ahol a városok, falvak magyar lakói éltek, dolgoztak, gyermekeket neveltek. Vérük árán védték Erdély földjét a betolakodó ellenséggel szemben.
Erdélyi műemlékek: nem más mint az ittlétünk. Az erdélyi magyar építészet, művészet hirdetői. Az erdélyi magyar kultúra fellegvárai voltak. Sajnos, egyre több helyen már csak ezek az épített emlékek hitelesítik az erdélyi magyarság, az őslakosság ottlétét, és az építő-fejlesztő jelenlétet. Ezek az építmények a történelmünk tanúságtevői. Ránk hagyott, és épített örökségünk… Megcáfolnak minden történelem hamisítást, mondvacsinált történelmi legendát. Őslakósok vagyunk ezen a földön, és ezt hirdetik az enyészetig, megcáfolhatatlanul ezek az épületek. Olyan fontos lenne ismernünk a régi időket, múltunkat, őseinket hirdető, kőbe-téglába-fába vésett emlékeinket. Óvjuk őket, vigyázzuk és gondozzuk őket. Beszéljünk, meséljünk róluk, adjuk tovább az utánunk jövőknek mindazt, amiről tanúskodnak…
Örökségünk Nyomában
Legtöbb nemzet úgy érzi, múltja, kultúrája, sok évszázados öröksége összetéveszthetetlen más népek szellemi és tárgyi kincseivel. Különösen így van ez a mi sajátos, erdélyi örökségünkkel, ahol Kelet és Nyugat találkozik a Kárpátok lábánál.
Európa arculatát átalakította a gótika majd a barokk, amely kelet felé Erdélyig jutott el és tette gazdagabbá tájaink képét. A reformáció és előtte a humanizmus szinte azonnal megérkezett ide is, e sokszínű országrészbe, és annyira otthonossá vált, hogy a világon elsőként itt foglalták törvénybe a vallásszabadságot 1568-ban.
Éltek itt együtt szászok és magyarok, székelyek, örmények és böszörmények, zsidók és habánok, bolgárok, korábban besenyők is, majd a balkáni kultúrát magukkal hozó románok, és vált színesen gazdaggá, sajátosan egyedi erdélyi értékké az itt épült örökség.
Így vált a világörökség részévé a berethalmi szász evangélikus püspöki templomerőd, amelynek ma is látható ajtózárát a párizsi világkiállításon is megcsodálták, vagy az Europa Nostra-díjas Torockó, a székelyderzsi templom Szent László-legendája, Őraljaboldogfalva, Marosszentimre, Marosszentanna, Gelence és még számtalan régi templom.
Épültek itt várak és várkastélyok, faragott székely kapuk és veretes kúriák, melyek dacoltak idővel, elmúlással, őrizték e tájat támadások vagy elvándorlások idején. Gazdaggá teszik ma is az itt élők életét, pedig olykor már csak romjaik állnak. Külön öröm, ha új életre is kelnek. Nekünk Erdély egésze a Világörökség része.
Európa arculatát átalakította a gótika majd a barokk, amely kelet felé Erdélyig jutott el és tette gazdagabbá tájaink képét. A reformáció és előtte a humanizmus szinte azonnal megérkezett ide is, e sokszínű országrészbe, és annyira otthonossá vált, hogy a világon elsőként itt foglalták törvénybe a vallásszabadságot 1568-ban.
Éltek itt együtt szászok és magyarok, székelyek, örmények és böszörmények, zsidók és habánok, bolgárok, korábban besenyők is, majd a balkáni kultúrát magukkal hozó románok, és vált színesen gazdaggá, sajátosan egyedi erdélyi értékké az itt épült örökség.
Így vált a világörökség részévé a berethalmi szász evangélikus püspöki templomerőd, amelynek ma is látható ajtózárát a párizsi világkiállításon is megcsodálták, vagy az Europa Nostra-díjas Torockó, a székelyderzsi templom Szent László-legendája, Őraljaboldogfalva, Marosszentimre, Marosszentanna, Gelence és még számtalan régi templom.
Épültek itt várak és várkastélyok, faragott székely kapuk és veretes kúriák, melyek dacoltak idővel, elmúlással, őrizték e tájat támadások vagy elvándorlások idején. Gazdaggá teszik ma is az itt élők életét, pedig olykor már csak romjaik állnak. Külön öröm, ha új életre is kelnek. Nekünk Erdély egésze a Világörökség része.
Az Erdélyi Főnemesség
A történelem az idők során minden társadalmi rétegnek kiosztotta a maga feladatát, és akik komoly kitartással felvállalták, igényesen elvégezték küldetésük rájuk osztott szerepét, azok értékteremtőkként maradtak fenn a változó világ sodrásában.
Mindez kiváltképpen jelenik meg az erdélyi főnemesség sok évszázados krónikájában, ahol eltűnt vagy még létező várak, falvakon díszes kastélyok, városokon paloták őrzik múltjuk harcát és helytállását.
Templomok és iskolák, kripták és monumentális istállók falaiban ott érződik egykori rátermettségük, küldetésük komoly felvállalása, amint a közösségnek, a nemzetnek igazi mintaadói voltak. Omladozásukban is büszke falak, helyenként megújuló tornyok őrzik azt az elpusztíthatatlan erdélyi világot, amit így foglalhatunk össze: főnemesség. Közel félszáz grófi és bárói család neve, története íródott be évszázadok során kőbe, fába, márványtáblába, könyvekbe és művészetbe, irodalomba, erdélyi kultúránkba.
Az 1948-49-ben meghurcolt erdélyi főnemesség utódai itt élnek közöttünk, olyan igazi emberek, mint mi, de nevük hallatán mintha a múlt szólalna meg: a fejedelmeket és minisztereket adó Bethlen, Kemény, Barcsay, Bánffy, Apafi, Teleki családok gazdag története, az Apor, Haller, Wesselényi nevek alatt fennmaradt életleírások, krónikák erdélyi történelmünk letagadhatatlan része. Nagyon igaz a francia eredetű, de rájuk jellemző mondás: a nemesség kötelez.
Mindez kiváltképpen jelenik meg az erdélyi főnemesség sok évszázados krónikájában, ahol eltűnt vagy még létező várak, falvakon díszes kastélyok, városokon paloták őrzik múltjuk harcát és helytállását.
Templomok és iskolák, kripták és monumentális istállók falaiban ott érződik egykori rátermettségük, küldetésük komoly felvállalása, amint a közösségnek, a nemzetnek igazi mintaadói voltak. Omladozásukban is büszke falak, helyenként megújuló tornyok őrzik azt az elpusztíthatatlan erdélyi világot, amit így foglalhatunk össze: főnemesség. Közel félszáz grófi és bárói család neve, története íródott be évszázadok során kőbe, fába, márványtáblába, könyvekbe és művészetbe, irodalomba, erdélyi kultúránkba.
Az 1948-49-ben meghurcolt erdélyi főnemesség utódai itt élnek közöttünk, olyan igazi emberek, mint mi, de nevük hallatán mintha a múlt szólalna meg: a fejedelmeket és minisztereket adó Bethlen, Kemény, Barcsay, Bánffy, Apafi, Teleki családok gazdag története, az Apor, Haller, Wesselényi nevek alatt fennmaradt életleírások, krónikák erdélyi történelmünk letagadhatatlan része. Nagyon igaz a francia eredetű, de rájuk jellemző mondás: a nemesség kötelez.
Várak Erdélyben
Erdélyben és az egész Kárpát-medencében az első várak akkor jelentek meg, amikor az ideérkezett nép otthont akart teremteni magának, mert az otthonteremtéshez biztonságra van szükség.
Amikor idevándorolt őseink hazát szerettek volna itt építeni, az országépítést várakkal kezdték el. Kezdetben földből emeltek maguknak védelmet, később kőből és téglából, s bár a folyton érkező ellenség vagy az enyészet megpróbálta ezeket megsemmisíteni, jó részük – romosan vagy felújítva – ma is eltörölhetetlen igazolásai elődeink országvédőhősiességének.
A várak és védőik egymást védték és az országot is.
Ezért vagyunk még mindig itt, s ezért kell róluk beszélni.
Amikor idevándorolt őseink hazát szerettek volna itt építeni, az országépítést várakkal kezdték el. Kezdetben földből emeltek maguknak védelmet, később kőből és téglából, s bár a folyton érkező ellenség vagy az enyészet megpróbálta ezeket megsemmisíteni, jó részük – romosan vagy felújítva – ma is eltörölhetetlen igazolásai elődeink országvédőhősiességének.
A várak és védőik egymást védték és az országot is.
Ezért vagyunk még mindig itt, s ezért kell róluk beszélni.
Királyaink Voltak
Gazdag történelmi múlttal rendelkező népek és hatalmak kiemelkedő, meghatározó személyiségei voltak az ország vezetők; nevezték őket fáraónak, császárnak vagy királynak. Magyar népünk úgy az első keresztyény ezredforduló idején lépett be az európai történelem alakításába, leginkább első királyunk, Szent István megkoronázásának majd bölcs uralkodásának eseményével. Ez a magyar királyság-történet ezer évig tartott számtalan megpróbáltatással, harccal és szép történetekkel.
Első három évszázad az Árpád-házi királyok kora, amikor a magyar király személyisége tartotta egybe a nemzetet. Az utolsó Árpád-házi király elhunyta után ún. vegyes házból származók következtek, amikor a hatalom jó vagy rossz gyakorlása határozta meg itt az életet; lásd Mátyás király mesékkel gazdagított életét.
Népünk ezeréves európai jelenlétének harmadik korszaka, amikor az osztrák császár volt egyben magyar király is. Ennek végét határozta meg az első világháború.
Azóta csak történelemkönyveinkben jelennek meg a magyar királyok, de ott elevenen élnek, mert a história kitörölhetetlen alakjai ők, akiknek életéről minden magyar embernek illik valamit tudni.
Első három évszázad az Árpád-házi királyok kora, amikor a magyar király személyisége tartotta egybe a nemzetet. Az utolsó Árpád-házi király elhunyta után ún. vegyes házból származók következtek, amikor a hatalom jó vagy rossz gyakorlása határozta meg itt az életet; lásd Mátyás király mesékkel gazdagított életét.
Népünk ezeréves európai jelenlétének harmadik korszaka, amikor az osztrák császár volt egyben magyar király is. Ennek végét határozta meg az első világháború.
Azóta csak történelemkönyveinkben jelennek meg a magyar királyok, de ott elevenen élnek, mert a história kitörölhetetlen alakjai ők, akiknek életéről minden magyar embernek illik valamit tudni.
Összhang
Mindannyian érzékeljük, hogy a földön minden szakadatlanul átalakul. A görög Hérakleitosz hasonlatát idézve, egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és már ő sem ugyanaz az ember.
Minden változik és átalakul. Önmagába roskadva elpusztul az, aki bezárkózik és képtelen a folyamatos megújulásra és átalakulásra.
A világ folyása, átalakulása a rádióműsorainkat is érinti. Új meglátások, változó igények szülik a folyamatos átalakulást és teszik szükségessé a megújulást. Ennek vagyunk tanúi most, amikor a Lélektükör és az Összhang közkedvelt műsoraink egymásra találva megújulnak, és mostantól egy műsorban jelennek meg, hallgathatók a megszokott témák a sokunkat foglalkoztató létkérdésekről az emberről és világáról.
Az arc a lélek tükre. Az arc akkor szép, ha a lélek is szép. A lélek pedig akkor lehet szép, ha hordozója, az ember, összhangban van önmagával, az őt körülvevő környezetével, a világgal, és a legnagyobb „Széppel”, aki minden szépség forrása.
Minden változik és átalakul. Önmagába roskadva elpusztul az, aki bezárkózik és képtelen a folyamatos megújulásra és átalakulásra.
A világ folyása, átalakulása a rádióműsorainkat is érinti. Új meglátások, változó igények szülik a folyamatos átalakulást és teszik szükségessé a megújulást. Ennek vagyunk tanúi most, amikor a Lélektükör és az Összhang közkedvelt műsoraink egymásra találva megújulnak, és mostantól egy műsorban jelennek meg, hallgathatók a megszokott témák a sokunkat foglalkoztató létkérdésekről az emberről és világáról.
Az arc a lélek tükre. Az arc akkor szép, ha a lélek is szép. A lélek pedig akkor lehet szép, ha hordozója, az ember, összhangban van önmagával, az őt körülvevő környezetével, a világgal, és a legnagyobb „Széppel”, aki minden szépség forrása.
bottom of page